Már csak hármat kell aludni karácsonyig! De figyelj ide, kisanyám! Ezen, ne stesszeld magad!

Idén nem készült karácsonyi narancslekvár, a mézeskalácsok nincsenek még kidíszítve, az ajándékok még nincsenek becsomagolva és az ablakpucolás is várat magára. Lehetséges, hogy ebben az évben ki is marad. 

csomagok_1.jpg

Nem fogok ötféle süteményt sütni és az ünnepi menü elkészítése sem fog bruttó 1,5 óránál tovább tartani. Egy dolgot biztosan tudok: nem szeretnék a konyhában robotolni amíg a többiek jól érzik magukat. Inkább dolgozzon mindenki! Neeeeeem! :D Vicc volt  :) Persze a fentiektől függetlenül idén is lesz karácsony, minket sem kerül ki.

Egy korábbi bejegyzésemben említettem már, hogy mennyire imádom a karácsonyt. November közepén kinyomtatok egy ünnepi tervezőt, amiben beosztom a teendőket, papírra vetem az ajándékötleteket, kigondolom a saját kézzel gyártott meglepetéseket, kitalálom a menüt, összeírom a takarítási és bevásárlási listát, felkutatom a beszerző helyeket, összeállítom a karácsonyi playlistet, kidekorálom az otthonunk, adventi koszorút és ajtódíszt készítek. Persze a listán szereplő tételekkel rendszerint megcsúszok, de különösebben nem ráz meg a dolog. Egészen egyszerűen nem vagyok hajlandó fáradtságba hajtani magam az ünnepek miatt.

Ismerek olyat, aki szabályos hisztirohamot kap a felelősségtől, amit a karácsony nyom a vállára. Más pedig (minden túlzás nélkül!) annyi félét főz, akkora mennyiségben szentestére, hogy azt eszi a család egy hétig, mivel  az szilveszterig kitart.  

teritek.jpg

Gyermekkorom legszebb karácsonyi emléke úgy 5-6 éves korom körüli. A szülői szoba narancssárga üveges ajtajára tapasztottam a fülem és a szemem. Hallgatóztam, lesekelődtem a Jézuska után. A karácsonyfa izzójának fénye úgy játszott, hogy biztosra vettem, idén végre láttam elsuhanni az ablak alatt. Emlékszem a pasztell habcsókokra a fán, és a mindenféle színben és formában pompázó üveg díszekre. A türkiz színű óra volt a kedvencem, és persze a karikán ücsörgő piros-ezüst ruhás angyalka, ami most már a mi karácsonyfánk éke. Emkszem még, hogy egyik évben egy Németországból hozott teleszkópos BMX-et kaptam, és el sem tudtam képzelni, hogy bírom ki tavaszig, hogy meghajtsam a "fa-játszi" körül. 

diszeink.jpg

Ezek a fontos dolgok! Nem a porcica a kanapé alatt, a szennyesben maradt ruha vagy a métereskalács összecsomósodott krémtölteléke. 

Ám, ha Téged feltölt a nyolcadik rúd diós bejgli éjszakai elkészítése, akkor szíved-lelked rajta. Tegyed! Hajrá! Talán holnap este, altatás után én is elkészítem a család éves narancslekvár adagját 10 kiló narancsból. :D

Már csak hármat kell aludni karácsonyig. De figyelj ide, kisanyám! Ezen, ne stesszeld magad!

Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blog Facebook oldalát, így biztosan nem maradsz le a következő posztról, az Instagramon  és a YouTube-on pedig egy pici betekinthetést engedünk az életünkbe. 

A blogon található valamennyi írás és kép a szerző, Endrész Tímea szellemi terméke és mint ilyet, szerzői jog védi. A képek, írások (beleértve az írások részleteit) a szerző engedélye nélküli jogosulatlan átvétele, közzététele, átalakítása, vagy bármilyen formában történő felhasználása jogi következményeket von maga után.