Mi a francia anyák titka?

Mióta édesanya lettem, fokozott érdeklődést mutatok az iránt, hogy más hogyan csinálja. No nem kimondottan a szomszédasszony gyereknevelési tippjei érdekelnek, inkább más kultúrák anyáitól lesnék el tippeket. Beszélgettem már angliai anyukával itt a blogon, de új-zélandi interjút (ITT) is olvashattatok. Ma Franciaországba repülünk, hogy megtudjuk mi a francia anyák titka, mitől másak a francia gyerekek? 

parizsi_anyak.jpg

Ha kismamaként vagy friss anyukaként olvasnivalót keresel, akkor Pamela Druckerman Nem harap a spenót című könyve biztosan szembe fog veled jönni. Az angol újságírónő Párizsból ír tapasztalatairól, miszerint a francia szülők sokkal kiegyensúlyozottabbak másoknál. Hogy felderítsem e tény valóságtartalmát, Guerrot Nórival beszélgettem, aki a párizsközeli Le Perreux sur Marneból irányítja a Hello Pamut textil webshopját, a 4 éves Emma édesanyja és hamarosan érkezik a következő gyermeke. 

Hogy ejtjük a vezetékneved?

Valahogy úgy kell franciásan ejteni, "Gerró". Természetesen a férjemnek köszönhető a név, nem így, hanem Laczayként születtem. Ám ezt "Lákzé"-nak ejtik itt Franciaországban, inkább nem szerettem volna bajlódni egy esetleges kötőjeles megoldással és a mindennapos betűzéssel. Épp elég, hogy a telefonszámom 98-99-re végződik (quatrevingt-dixhuit, quatrevingt-dixneuf, vagyis négy-húsz-tizennyolc, négy-húsz-tizenkilenc - tiszta matek!).

fo.jpg

Miért nem itthonról árulod azokat a különleges és hasznos tunéziai rojtos végű törölközőféléket?

Adellel, a férjemmel Magyarországon ismerkedtem meg. Hamar tudtuk, hogy együtt képzeljük el a jövőnket, neki márpedig Párizsban kellett befejeznie a tanulmányait. A férjem részben francia, de Algériában született. Algéria francia gyarmat volt, rengetegen élnek itt ebből az országból (is), első vagy második generációsként.

Ő egyébként 19 évesen érkezett csupán és végzett el egy üzleti főiskolát Dél-Franciaországban. Onnan volt Erasmus csereprogram keretében Budapesten. A családja egy része itt él Franciaországban, itt vannak a barátai, a nyelv pedig második anyanyelvként funkcionál számára. Az igazi anyanyelve a berber, de ezt leginkább csak a szűk családban használja. Középiskoláig arabul tanult mindent, de persze az angol sem okoz számára problémát. Mondhatni egy átlagos 4 nyelvű család vagyunk.

Milyen nyelven beszéltek otthon?

Mielőtt megszületett volna első kislányunk, Emma, egyértelműen angolul beszéltünk egymással. Emmának mindenképpen szerettem volna átadni a magyar nyelv alapos ismeretét, így én a kezdetektől magyarul beszélek vele. Adel az egyszerűség kedvéért angolul beszélt vele, épp mint ahogy velem is, hároméves koráig. Aztán elkezdődött az ovi, ezzel pedig a francia. A magyar megmaradt, az angol helyét pedig szépen fokozatosan átvette a francia itthon is. Igaz, én nem bánnám, ha jól beszélne Emma angolul is, így továbbra is igyekszem fenntartani ezt is (és őszintén szólva én magam százszor jobban tudok angolul mint franciául, és a lassan 10 év elteltével is sokkal jobban szeretem).

A csoportjában persze nem ő az egyetlen többnyelvű gyerek. Van aki félig francia, félig japán, van kínai, van spanyol-portugál, félig orosz, román, de így is biztosan kihagytam jó párat. Az újévi üdvözlőkártyára az óvónénik minden ovis anyanyelvén ráírták, hogy Boldog Új Évet kíván a csoport. Ez a befogadás abszolút jellemző.

Ha jól tudom, Emma Párizsban született és a második gyermeked is ott jön világra. Hogy néz ki a francia várandós gondozás?

Kórházanként, de még esetenként is eltérő. Az átlagos problémamentes terhesség során először ellátogatsz a nőgyógyászodhoz, aki megállapítja a terhességet, majd előfordulhat, hogy beutal egy datáló ultrahangra, valamint mindenképp vérvételt ír elő. A 6. hét körül be is kell iratkozni a választott kórházba. A jó helyek népszerűek, ezért nem árt az igyekezet.

Mi számít jó helynek?

Ha problémamentes a terhesség, akkor a legtöbben azzal foglalkoznak, hogy melyik helyről hallottak jót az ismerőseiktől, mennyire új minden az adott kórházban, mi van a legközelebb. Ha viszont nem problémamentesnek számítasz, akkor előtérbe kerül a kórházak "szintje". 4 szintű szülészet létezik, I., IIa, IIb és III., a felszereltséget tekintve. I-esből van a legtöbb, a III-as ritka és nagyon komoly koraszülött osztály tartozik hozzá.

Nekem úgynevezett egyszarvú méhem van, ez sok mindent okozhat, például koraszülést, így múltkor is és most is III-as szintű kórházban szültem és fogok szülni, de még ezek politikája is eltérő, mert két különböző kórházról van szó. :)

Ingyenes ellátásról beszélhetünk?

A 24. héttől kezdve mindenféle orvosi ellátás ingyenes, a szülést követő 12. napig. Ha előtte volt kiegészítő biztosításod, amit mutuelle-nek hívnak, akkor nem sok minden változik, hisz az általában az úgyis visszatérít mindent, hacsak nem kifejezetten magas áron dolgozik az adott hely. Hálapénzről itt még nem hallottam.

Szülész orvost nem választunk, hanem kórházat választunk, és az a csapat segíti világra a babát, aki épp ott van. Ezáltal senki sem túlórázik, 24 órázik, nem kell izgulni, hogy síelni, nyaralni megy az orvos - hiszen remélhetőleg kipihent és megfelelően fizetett egészségügyi szakemberek vesznek majd körül.

Mit gondolsz, miben tér el francia és a magyar gyereknevelés?

Valamiben mi vagyunk a lazábbak, valamiben ők. Hamarabb "elengedik a gyerekek kezét", mint az átlag magyar szülő. Például hamar közösségbe kerülnek, de a játszótéren se követik minden lépésüket (főleg nem a nounou-k, vagyis azok a hölgyek, akik a gyerekekre vigyáznak). Így aztán a gyerekeket vagányabbnak, magabiztosabbnak látom, hiszen maguk oldják meg a szituációkat.

De például a nassolásnak megvan a maga ideje, ez az uzsonna (gouter), egy francia család lehet, hogy jobban betartja ezt mint egy magyar, de nehéz általánosítani.

Itt Párizsban jóval később megy le a nap mint Magyarországon, ezért tovább is vagyunk kint az utcán, játszótéren, programokon, mint otthon. Ez a napirendekben nyilván eltérést okoz.

Játszótér, egyszerű gyerekprogram nincs olyan sok, vagy legalábbis keresni kell. Főleg a picikre gondolok. Nagyoknak már sok, főleg tudományos-kulturális lehetőség van. Babatánc, zenés foglalkozás, baba-mama program, babás, játszósarkos kávézó ritka (mint a fehér holló). Utóbbi szerintem azért, mert a bérleti díj rendkívül magas, ez a populáció pedig nem termeli ki a szükséges bevételt. Az ilyen kezdeményezések hamar becsődölnek. Az anyukák meg úgyis hamar visszamennek dolgozni, legalábbis a fizetőképesekre gondolok.

Múlt májusban eltöltöttünk egy hosszú hétvégét Párizsban. Mimi a kislányom akkor 1,5 éves volt. Azt éreztem az utca népén, hogy zavarunk. Nem úgy mosolyogtak ránk az emberek, mint mondjuk itthon. 

Párizsban rohannak az emberek. Lehet, hogy ott tényleg nem fognak rád mosolyogni, csak mert egy totyogóval vagy. Aki lassú, nem lesz népszerű. A metrón viszont mindig segítettek a babakocsival, kivétel nélkül, egy percen belül. Ám itt Le Perreux-ben teljesen más a helyzet. A helyiek mindig mosolyognak, köszönnek, bekukucskálnak a babakocsiba, kedélyesek. Egy keményebb elővárosban megint más a helyzet.

emmaval.jpg

Francia nők és a szoptatás? Volt történet a környezetemben, amikor egy francia anyuka megkérdezett egy magyar anyukát, hogy tényleg úgy szoptatja a fél éves gyermekét, mint egy boci?

Én sokáig szoptattam (35 hó), úgy gondolom, hogy sosem néztek ki emiatt sehonnan, míg Magyarországon éreztem csodálkozó/bámuló tekinteteket.. Az orvosok, más egészségügyisek, ha említettem, meglepetten, de pozitívan reagáltak. Itt úgy érzem, nem illik véleményt formálni ilyen kérdésekben. A terhességgel kapcsolatban is csak egy darab sztenderd kérdést kapok az emberektől: mikorra vagyok kiírva? Nem napra pontosan érdekli őket, hanem ezzel a kérdéssel konstatálják, hogy észrevették a pocakot. Közelebbi ismerősök esetleg megkérdezik hogy hogy vagyok, valamint tudjuk-e már, hogy fiú vagy lány érkezik. 

De egyébként tényleg nem jellemző, hogy sokáig szoptassanak. 6 hónap az ajánlás.

Azért, mert hamar visszaállnak munkába?

Ha valakinek "karrierje" van, főleg határozatlan idejű szerződése, alighanem vissza kell mennie pár hónap után. A 16 hetet általában igyekeznek megtoldani a rendes évi szabadságukkal, esetleg fizetetlen szabadsággal. Ezekben a családokban a gyerekek vagy sokáig maradnak oviban, bölcsiben, vagy nounou (dadus) megy értük és bizony akár este 8-ig nem látják a szüleiket. Nagyok a távolságok, az emberek általában nem a "szomszédban" dolgoznak.

De nem mindenki csinálja ezt, van bőven olyan is, aki otthon marad a gyermekével óvodakezdésig. Általában a bevándorló/alacsonyabb végzettségű hölgyek, vagy azok, akiknél bőven elég egy kereset is. Vagy eleve úgy alakítják az életüket, hogy ne kelljen visszamenni dolgozni gyerek mellett. Ezért is született a vállalkozásom, a Hello Pamut. :)

Hogy néz ki a francia szociális háló?

A francia szociális háló sokrétű és bonyolult, jónak mondható.

Vannak városi, megyei, céges és magán bölcsődék (crèche). Ha az első kettő (vagyis megfizethető) rendszerbe akarsz bekerülni, a terhesség során már jelentkezni kell, és lehetőleg szeptemberben kezdeni, akárhány hónapos is a gyermek. Az alsó korhatár 2,5 hó. 

Az ovi ingyenes, idéntől 3 éves kortól kötelező. A város határozza meg, hogy szerdánként van-e oktatás, illetve mi a napirend (szavazni lehetett a város honlapján). Nálunk 8.20-ra kell menni reggel, és 11.30-kor vagy 16.30-kor lehet a gyerekekért menni (pontban). Az ételek változatosak és kb. hathetente postán küldik a részletes napi menüt. Előétellel kezdenek, ami általában valamilyen saláta, aztán következik a főétel, ami protein valamilyen formában zöldséggel vagy szénhidráttal, minden nap újfele sajtot kóstolnak a gyerekek, majd következik a desszert, ami a szezonális gyümölcstől a csokifagyiig is terjedhet. :) A menüt dietetikus állítja össze.

Erről jut eszembe: francia vagy magyar konyha?

Elég változatos és a mi saját ízlésünkre szabott, hogy miket eszünk. Eszünk időnként magyar és francia ételeket, de ugyanúgy olaszosat, görögöt, időnként ázsiait, indiait, "nemzetközi" salátákat, algériai ételeket. Talán a legpontosabb jelző a mi konyhánkra itthon a mediterrán. Sok zöldség, sok olívaolaj, csicseriborsó, fetasajt.

fozes.jpg

Van-e kedvenc tipikus francia étel a repertoárodban, olyan, amit sűrűn elkészítesz a családodnak? 

Talán a quiche a leggyakoribb francia étel, ami előfordul nálunk, főleg télen. A tésztáját venni szoktam. Töltelékként az otthon fellelhető dolgokat serpenyőbe szórom (csirke, hagyma, vékonyra vágott krumpli, sárgarépa, édesburgonya, brokkoli, spenót), megfűszerezem római köménnyel, őrölt korianderrel, sóval, borssal. Ha ezek elkészültek, átszedem egy kerek tepsibe rakott leveles tésztára, teszek rá brie vagy ahhoz hasonlatos coulommier sajtdarabokat, majd leöntöm 3 tojás és 1-2 deci 30%-os tejföl keverékével. Megszórom szerecsendióval és így sütöm ki. Salátával a legjobb.

Télen egyszer-egyszer eszünk raclette-et, fondue-t vagy tartiflette-et is.

A franciák nem nagyon leveseznek, előételként salátáznak inkább. A bisztrókban általában ugyanazok az ételek és desszertek találhatóak meg.

A magyar ünnepek, szokások megmaradtak az életetekben?

Abszolút. Itt Párizsban hetente járunk a Magyar Intézetbe is, ahová minden évben megérkezik a Mikulás is. Franciaországban csak az észak-keleti régiókban ismerik és tartják. Egyébként Père-Noël van, karácsony-apó, ő hozza a francia gyerekeknek az ajándékot. Itt nem nagyon vannak húsvéti előkészületek, viszont tojásvadászat szokott lenni.

hello_pamut.jpg

A Hello Pamut vállalkozásod nagyon légies, könnyed. Pont olyan, mint a párizsi lét az én szememben. Mióta működik a vállalkozás? Franciaországból a magyar piacot célzod meg? Miért épp a Fouta?

Köszönöm a bókot a Hello Pamut nevében is :) 2010 év végén jöttem Franciaországba. 2012 január 4-e pedig már Svájcban talált minket. Akkor úgy éreztem, hogy elképzelhető, hogy sokat fogunk költözni, várost, országot váltani. Adel, a férjem francia és svájci banki tapasztalata, grande école diplomája miatt nyilván sokkal keresettebb Nyugaton mint én a két (bár közgazdász) magyar főiskolai diplomámmal és szerény, bár angol nyelvű banki tapasztalatommal. 2012-ben össze is házasodtunk, közeledtem a harminchoz, tudtam, hogy hamarosan babát is szeretnénk. Akkoriban kezdett komolyabb formát ölteni az online marketing Amerikában, én pedig elkezdtem figyelni, tanulni. Tudtam, hogy az online vállalkozás épp nekem való. Szeretek egyedül lenni, otthon lenni, nagyon szeretem az angolt, és szerettem volna valami kreatív de mégis komolyabb, összetettebb dolgot csinálni.

Mivel van egy kis rajz- és divattervező múltam is, eleinte valamilyen egyszerű dolgot szerettem volna gyártani - luxus sálakat, a világpiacra. El is mentünk a legnagyobb ezzel kapcsolatos Salonra Párizsban, ahol megismertük a beszállítókat, feltételeket. Mire ide jutottunk, Emma már a pocakomban volt.

Rájöttem, hogy jobb lenne kisebb rizikóval, kevesebb tőkebefektetéssel kezdeni inkább.

Ekkor jöttek velem szembe a fouták.

Azt vallom, hogy egy termék, amit beengedünk az otthonunkba, az életünkbe, lehetőleg legyen hasznos és tetsszen nekünk. A fouták pedig gyönyörűek, rendkívül hasznosak, hiszen egész évben sokféleképpen fel tudjuk őket használni. Lehet belőlük otthoni dekoráció, babatakaró, árnyékoló, piknikpléd, és természetesen törölköző - otthonra, strandra, uszodába, sportoláshoz. Pamutból készülnek, így számomra sokkal vonzóbbak, mint a szintetikus vagy állatok kihasználásával készült anyagok (mint a selyem vagy a gyapjú). 2015-ben, mikor indultunk, még teljesen ismeretlen volt Magyarországon a fouta, és szerettem volna, ha a magyarok is megismerik és megszeretik. Így lett az oldal magyar. Tervezzük, hogy készítsünk egy angol nyelvű verziót, de Emmára 3 éves koráig otthon vigyáztam, most pedig újabb baba érkezik a családba. Lassan haladok, de nagyon szeretem, hogy én osztom be az időmet és a feladataimat, én álmodom meg és készítem el a fotókat, a szöveget.

Az egész nagyon idillikusnak hangzik. El tudod képzelni, hogy valaha itthon éljetek?

Természetesen a leírtakból érezhető lehet, hogy jól érezzük magunkat itt, és örülök, hogy magam építgethetem a vállalkozásomat, de a céljainktól még nagyon messze vagyunk. A Magyarországra való költözést a közeljövőben nem tartom valószínűnek, de nagyon messze sem szeretnénk lakni tőle. Most jó nekünk Le Perreux-ben, habár titokban vonz Dél-Franciaország is.
guerrot_csalad.jpg
Egy utolsó kérdés. Be tudnád fejezni a következő mondatot? Az otthon ott van…

Az otthon ott van, ahol a férjem és a gyermeke(i)m vannak. Ők a legfontosabbak, de természetesen mindannyiunk igényeit figyelembe vesszük. Most például lehet, hogy egy ici-picit szűkösen leszünk a kisbabával, nem költöznénk el még a városon belül sem, mert Emma nagyon szeret az ovijába járni. Hogy ő jól érezze magát a nap ilyen nagy és meghatározó részében, ez most nekünk a legfontosabb. És persze Le Perreux nagyon szép hely, a kisbabát tudom majd tologatni a Marne partján (vagy hordozni, ha azt szeretné), a lakás pedig továbbra is ideális háttere lesz a Hello Pamut fotóknak. :)

Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blog Facebook oldalát, így biztosan nem maradsz le a következő posztról, az Instagramon és a YouTube csatornánkon pedig egy pici betekintést engedünk az életünkbe.

A blogon található valamennyi írás és kép a szerző, Endrész Tímea szellemi terméke és mint ilyet, szerzői jog védi. A képek, írások (beleértve az írások részleteit) a szerző engedélye nélküli jogosulatlan átvétele, közzététele, átalakítása, vagy bármilyen formában történő felhasználása jogi következményeket von maga után.